Mint említettem volt, a naplóírás gondolata ott motoszkált a fejemben már Skóciába érkezésem utáni időkben. Úgy gondoltam, ritkán adatik meg, hogy egy teljesen idegen országban éljünk, megismerjük az ott élőket és ez leírva jobban megmarad. De erre csak most szántam el magamat, több, mint három év kint tartózkodás után.
2008 november 2.-án érkeztem meg Glasgow-Prestwick repülőtérre. Na, ez az utazás sem volt egyszerű! Azelőtt nem sokat repültem, csak párszor még anno Ungvárról Odesszába, ami ugye nem egy transzatlanti járat, a közelmúltban pedig csak egyszer, Milánóba, az Alitaliával. Most úgy tudtam legolocsóbban eljutni Skóciába, hogy a Wizzairrel elrepültem Milánóba, onnan pedig a Ryanairrel Glasgowba. Én, mint "nagyon tapasztalt" utazó, persze, hogy úgy pakoltam be a bőröndöt, hogy minden benne volt, amire szükségem lehet. Már szerintem. De a légitársaság szerint nem. Persze addig nem hallottam a súlykorlátokról a csomagokra, sem az EUs légiközlekedési szabályokról. Mondjuk, ez az én hibám volt, előre nem tájékozódtam a dolgokról, így hát megszívtam. Pesten csak 5000 forintot kellett fizetnem, mivel túl sok volt a poggyászom, de Milánóban jött a lényeg. A Ryanairnál csak 20 kg-os csomagot lehet feladni és egy kézipoggyász a megengedett, 10 kg-ig. Az én csomagom persze, hogy sokkal több volt, mint 20 kg, a kézipoggyászom is kettő volt. Így mit tehettem mást, kiszedtem a cuccom nagy részét, kukába vele, és megúsztam 95 Eurós pótdíjjal a többletsúly miatt.
Így tudtam felszállni a gépre, miután már szerencsésen megérkeztem Prestwickre. Onnan még egy óra buszozás Glasgowig. A várost persze csak az ablakon keresztül láttam, mert a buszpályaudvarról indultam tovább Edinburghba. Onnan már csak egy újabb óra buszozás után érkeztem meg a Macdonald Cardrona Hotelbe, ahol dolgozni kezdtem.
 |
| Így láttam meg először a hotelt |
Mire ideértem, este lett, de szerencsémre már vártak. Kaptam egy szobát, vacsit. Másnap reggel a hivatalos papírmunkát intéztem, délután pedig már munkába is álltam a konyhán, ahol a nagyszerű kitchen porter megnevezésű pozíciót töltöttem be, ami lefordítva egyszerű magyar nyelvre azt jelenti, hogy mosogatnom kellett.
 |
| Ez volt a szobám |
 |
| Skót időjárás novemberben |
 |
| Ez még nem a falu, csak egy sor ház |
 |
| Hegyek |
 |
| Ilyen a kilátás, ha elindulunk a szállodától |
Cardrona amúgy egy kis falu, nem messze Peebles-től, kb. 50 km-re délre Edinburghtól, a Tweed-folyó partján, a völgyben. Szép a hely, engem az otthoni tájakra emlékeztet, a zempléni vagy a kárpátaljai vidékekre.
 |
| Cardrona Village Store - az egyedüli kereskedelmi egység 5 km-en belül |
Peeblesről majd később írok, arra fel kell készülnöm. Még pár képet azért megmutatok abból az időből, amikor először ideérkeztem.
 |
| Kilátás a szobámból (még a legelsőből) |
 |
| Egy kis hó a golfpályán |
 |
| A paci fázik |
 |
| Ilyen a lelátás az útról |
 |
| Havas táj, rommal |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése