2012. szeptember 29., szombat

Szabadságon

Szabadságot kaptam....
Elég ritkán van részem benne, ezért nagyon becsben tartom minden percét. Ki is használom rendesen.
Most a különböző hivatalos ügy elvégzése mellett volt időm egy kicsit fotózni.
Adottak voltak a modellek, Alexandra, a lányom, valamint a barátnője Boglárka megkértek, hogy csináljak róluk "pár" fényképet.
Ali és Bogi
Alexandra
Cupp!
Szép, meleg szeptemberünk volt, így nem okozott gondot a helyszín kiválasztása: Sóstó. Szombat volt, még menyasszonyt is láttunk!
ÓÓÓ, Bogi!
Csillagszemek
Látlak ám!
"A" manikűr
Képkeret
Szegény srácok...
Most hogy megyek le?
Először a sétányon kerestünk egy helyet, ahol nyugodtan lehetett fotózkodni. Utána elindultunk a csónakázótó körül.
Kicsilányom
Barátnők
Lóg a lába, lóga!
Lányok
Vizi Porshe
Itt van az ősz
Élményfürdő hattyuval
Bogi
Ali
Tükörkép
Közben történt egy ruhacsere a bozótosban. Nem lehet ám csak egyféle ruciban fényképezkedni! 
Vajon mire gondolok?
A hídon
Most levegyem....
....vagy mégsem?
Szieszta
Elfáradtunk
Egy kis igazítás és mehetünk
Tóparti üldögélés

Alexandra mosolya
Megtámasztom, nehogy eldőljön
A végén még fagyiztunk egy nagyot, majd busz és az otthoni pihenés. Jó délután volt. 
Azt még el szeretném mondani, hogy szeptemberben nem csak Marina és Alexandra várt otthon. Nem sokkal az érkezésem előtt új "családtag" került hozzánk: Belfi, a mopsz-shicu keverék kutyi! 
Farkasszem
Pici vagyok, éhes, szeressetek engem!
Gombszem és gomborr
Röviden ez volt a szeptemberi szabadságom. Legközelebb Januárban leszek otthon. De arról majd akkor.




2012. augusztus 19., vasárnap

Erdei séta

Múlt pénteken volt egy kis időm, sütött a nap, meleg volt, elindultam hát fel a mellettünk lévő hegyre. Az erdő a Tweed Valley Forest Parkhoz tartozik és Cardrona Forestnek hívják.
Már többször jártam itt, mindig jó kis sétákat tettem benne. Most a leghosszabb túraútvonalat választottam, a Wallace's Trail nevűt. Ez úgy 5-6 km, tehát nem vészes. Először jó három éve mentem rajta végig.


Nagyobb térképre váltás

Azon az úton indultam el, amelyen Peeblesbe lehet eljutni. Ezen elmentem a patak hídjáig, ami után az erdő bejárata van. Nemrégen felújították a túrautakat, egyet meg is szüntettek, amiért kár, mert nagyon jó kis útvonal volt, 12 km, lehetett rajta menni.
Cardrona vége
Az út
Margaréta

Ennek nem tudom a nevét

Virág az útszélen
Mivel a gyalogos út mellett megy egy ösvény, amelyen lovagolni szoktak, óvatosan kellett haladni, a sok eső miatt még eléggé sáros volt a talaj egyes helyeken. De azért nem volt semmi gubanc. A fák közül néha ráláttam a szomszédos domboldalra, ott barikák legelésztek.
Ilyen hídon át lehet bejutni az erdőbe

A patak

Barikák a domboldalon

Az ösvény

Tobozok
Az út felfelé vitt, egy kicsit melegem lett, de a friss levegő, a csend az első osztályú volt. A piros útvonalat kellet követnem, ez oszlopokkal volt jelezve.
A 11-es oszlop

Erre kell menni
Ahogy egyre feljebb és beljebb kerültem az erdőbe, úgy fogott el valamilyen nyugalom. Csend volt, csak a bégetést lehetett hallani és madárvijjogást.
Ilyen felhőket is látni erre
Át az erdőn

Levélkék
Egyre beljebb

Napsütéses erdő

Bogáncs
Elértem egy köves utat, azon átvágva folytatódott az ösvény, majd a sűrű erdőn keresztül elértem a Fort-ot. Ez egy régi erőd maradványa, pár fal alapja maradt csak meg, viszont jó magas benne a fű.
Bejárat a sűrűbe
Félhomály
A Fort
Kő hátán kő
Falmaradék
Őrtorony
Kő a fasereg ellen
Belülről így néz ki
Régi idők tanúi
Napsütötten, esőverten
Rálátás a völgyre
Kérdőjel
A szomszédok
 A Fort-tól már nem sok maradt addig a helyig, ami Cardrona felett van. Innen már lefelé vitt az utam. Az erdő ritkult, ahogy egyre lejjebb értem. Közben még egy sáfránytinórit is találtam, vacsira el is fogyott!
Akár egy városi járda - csak sárosabb
Enyhe lejtő

Csak tovább a piros úton
A fenyőkön túl már ott a falu
A környező hegyek
Átcsillan a nap a fák között

Mikor kiértem a falu fölé, eldöntöttem, hogy nem megyek vissza bejárathoz, arra nemrég jártam, inkább a torony melletti ösvényen a falu másik végén át jutok haza.
Közben a telefonommal csináltam magamról egy képet, azért, hogy meg tudjam mutatni az ösvényt, amelyen virtuálisan ugyan, de ott volt Ádám és Ilus. Ugyanis egyszer voltam velük túrázni Glentressben. Igaz az időjárás nem nagyon kedvezett, többször eleredt az eső, de nem volt olyan rossz. Ők viszont azt mondták, nekik ennyi is elég volt a túrázásból, legközelebb már csak gondolatban jönnek velem. Mint most. :D
Mögöttem az ösvényen ott van Ádám és Ilus
A torony
Akár otthon lennék....
Háztetők a hegyek árnyékában
A falu
Elbújva
Legelészők
Közeledve
Kaszáló
Barikaja télire
Te aztán jól megnőttél!
Nyári délután
Fák, virágok, napsütés
Útban hazafelé
Ilyen volt ez a péntek délután. Kellemesen elfáradtam, finomat vacsiztam, még dolgoztam is az éjjel egy kicsit.